Ha április, akkor Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál! Összegyűjtöttem Nektek néhány friss és izgalmas újdonságot, melyek nagy része a Könyvfesztiválon fog debütálni, bár néhány már most is elérhető. Én mindenesetre ezt a 10 könyvet biztosan április 25-28. között fogom beszerezni a Millenárison. S az a gyanúm, hogy még ennél is többet…
David Mitchell: Csontórák (Európa Kiadó)
Miután csúnyán összeveszik az anyjával, a tizenöt éves Holly Sykes dacosan otthagyja az otthonát. Nem szökni akar, csupán bebizonyítani, hogy ő már nem gyerek, ám a távolléte alatt súlyos tragédia éri a családját, ami hatással lesz Holly egész életére, a szeretteire…
…és azokra, akiket még nem is ismer. Egy cambridge-i egyetemista, aki vagyonért semmitől nem riad vissza; egy nyughatatlan újságíró, aki a család és a haditudósítás között vacillál; egy megkeseredett író, aki egyre távolabb sodródik a sikertől – az ő életük prizmáján keresztül rajzolódik ki Holly sorsa. Ahogy telik az idő és elketyeg az élet, fény derül egy misztikus csoport létezésére, és egy egész élet látomásai és véletlenei értelmet nyernek egy szürreális, láthatatlan háborúban, amely a világunk peremén zajlik.
David Mitchell, a Felhőatlasz szerzője ismét egy korokon és kontinenseken átívelő, epikus történetet alkotott, amely egyszerre sorsregény, metafizikai thriller és meditáció halandóságról és túlélésről.
John Updike: Az eastwicki boszorkányok (21. Század Kiadó)
A vége felé közeledik a vietnami háború, amikor Rhode Island államban, egy eldugott tengerparti városkában Alexandra, Jane és Sukie, a három igéző, elvált nő hirtelen azt tapasztalja: boszorkányos képességek birtokába jutottak, amelyek segítenek kiteljesíteni nőiségüket, termékenységüket és különleges karakterüket.
Alexandra hobbi gyanánt szobrocskákat készít, záport és zivatart idéz elő; Jane csellón játszik, felemelkedik és lebeg; Sukie pedig, a helyi lap pletykarovatának újságírója, képes tejszínné változtatni a tejet. A boszorkányok vidám kis gyülekezetének élete baljós fordulatot vesz, amikor egy sötét, gazdag férfi, Darryl Van Horne, felújítja a városka egyik – üresen álló – kúriáját. Ezzel botrányos események sorát indítja el Eastwick girbegurba, sötét utcácskáin… és persze az ott élők kollektív tudatalattijában, amely mindig kapható a piszkos fantáziákra.
A 21. Század Kiadó most pótolja a hiányt, 2020-ig szerzői sorozatban publikálja John Updike egy tucat regényét. A Pulitzer-díjas Nyúl-sorozat darabjai mellett sorra jelenik meg a többi emlékezetes könyve, Az eastwicki boszorkányok mellett A terrorista, az Így látja Roger vagy A kentaur.
Cecelia Ahern: Üvöltés (Athenaeum Kiadó)
A kötetben harminc különleges, fantáziadús történetet olvashatunk, amelyekben nők küzdenek le ezernyi viszontagságot agyafúrtságuk, leleményességük és könyörületességük révén.
A novellák főszereplőit olyan dilemmák, vágyak és törekvések mozgatják, amelyekkel a világ minden pontján azonosulni tudnak a nők. Az ismerős élethelyzetek jó adag mágikus realizmussal fűszerezve meghökkentő és sokszor roppant mulatságos végkifejletbe torkollnak. A gondolatébresztő írások hősnői életük különböző területein (házasság, gyereknevelés, politika, karrier) szembesülnek titokzatos, de nagyon is valós problémákkal.
Egyikük bőrén vészjósló harapásnyomok jelennek meg, a másikat egy rémálomszerű prezentáció kellős közepén szó szerint elnyeli a föld, a harmadik pedig elhatározza, hogy visszaviszi megunt férjét a boltba, ahol annak idején beszerezte. A különféle akadályokkal birkózó nők életét az is formálja, miként tekintenek rájuk mások, de leginkább persze az, hogy ők maguk érzékelik-e a bennük rejlő erőt.
A harminc novella őszinte képet mutat arról, milyen a mai világban nőnek lenni.
María Duenas: A Kapitány lányai (Gabo Könyvkiadó)
New York, 1936. Megnyit Emilio Arenas kis étkezdéje, A Kapitány, a spanyol kolónia egyik központjában, a Tizennegyedik utcában. A világcsavargó Emilio hirtelen halála miatt féktelen lányai nyakába szakad az üzlet minden gondja, miközben elhúzódik a bírósági per az édesapjuk elhalálozása miatt járó kártérítés ügyében. Túl kell élniük egy idegen városban, ezernyi bajtól sújtva. A heves Victoria, Mona és Luz pedig utat tör magának a felhőkarcolók, honfitársaik, sorscsapások és szerelmek között, készen rá, hogy valóra váltsák az álmukat.
A Kapitány lányai sodró, magával ragadó és megindító történet három fiatal spanyol lányról, akiknek át kellett kelniük az óceánon, hogy egy káprázatos nagyvárosban telepedjenek le, ahol vakmerően harcolnak, hogy ráleljenek saját útjukra.
Bauer Barbara: Kétszáz éves szerelem (Jaffa Kiadó)
Szentirmai Róza egy isten háta mögötti faluban él fiával, a tizenegy éves Janóval. Családjában a bábamesterség anyáról lányára szálló tudomány – őt is szívesen hívják, ha gyermek érkezik a házhoz. De ismer gyógyírt a női test és lélek minden bajára, kezében van a csábítás és a testi örömök fokozására szolgáló csodaszerek titka, ahogy az összetört szívek balzsama is, férfinak, nőnek egyaránt.
A faluban az a szóbeszéd járja, hogy tudása nem e világi: felmenői között boszorkány is akadt. Úgy látszik, csak a saját életét nem tudja egyenesbe hozni, az egyetlen férfi, akit valaha szeretett, gyűlöli. Egy napon Rózát furcsa, valóságosnak tűnő álomból ébresztik. Míg álmában máglyára vetették, a valóságban a háza ég le. Bár fiával sértetlenül megmenekülnek, hamuvá és porrá lett életükből semmi más nem marad, csak egy bordó, bőrkötéses könyv – egy hosszú évszázadokat átfogó napló, mely a semmiből került elő, benne egy üzenettel. Róza késztetést érez, hogy beleírjon egy kérdést a bordó könyvbe, melyre megdöbbentő módon válasz érkezik. Válasz – kétszáz évvel korábbról.
Róza kíváncsian ered útnak, hogy megtudja, ki írhatta a sorokat. Miközben az árvíz után újjászülető Szeged utcáit járja a könyvvel a kezében, egyre többet tud meg egy olyan világról, amelynek már a nyomai is csak az emlékezetben élnek. A könyv sorai az egykori Boszorkányszigetre vezetik, ahol a fák és gyomok között meghallja a múlt suttogását, a talpa alatt pedig megérzi az egykori máglyák hamujának perzselő érintését.
Bauer Barbara új regénye egy évszázadokon átívelő, mágikus szerelem története, melyben párhuzamosan elevenedik meg a híres szegedi boszorkányperek sötét időszaka és a két világháború közötti Magyarország falusi valósága. A nagy kérdések – hogy mit jelent nőnek lenni, mi kell a boldogsághoz, mi vezet az igaz szerelemhez – talán minden korban ugyanazok.
Tayari Jones: Egy amerikai házasság (Európa Kiadó)
Celeste és Roy fiatal, fekete házaspár az amerikai Délen, Atlantában. Celeste művész, a nagy áttörés küszöbén, Roy egy könyves cégnél ügyvivő – és egy év házasság után még mindig „kéken izzik” a szerelmük. Mintha a legjobb úton lennének afelé, hogy megvalósítsák a maguk Amerikai Álmát – amikor váratlanul becsapódik a „meteor”, amely szétzúzza világukat. Royt megvádolják és tizenkét év börtönre ítélik nemi erőszakért – amit nem követett el, és a felesége is biztosan tudja, hogy ártatlan.
Celeste, bármennyire önálló, a férje nyújtotta biztos fogódzót elveszítve sodródni kezd, és gyermekkori barátjában, esküvői tanújukban, Andréban talál vigaszt. Royjal levelezés útján tartják a kapcsolatot, ám amikor az elítélt férfi öt év után szabadul, és kész visszatérni Atlantába, hogy feleségével folytassák közös életüket, ki kell derülnie a valamennyi érintett számára fájdalmas igazságnak: számot kell vetniük a múlttal, és tovább kell lépniük valami reményt hordozó jövő felé.
Ez a felkavaró szerelmi történet három olyan ember érzéseit és gondolatait tárja fel mély együttérzéssel, akiknek sorsát náluk hatalmasabb erők pecsételik meg.
Shunmyo Masuno: Az egyszerű élet művészete – 100 zen gyakorlat a szebb és nyugalmasabb hétköznapokért (21. Század Kiadó)
Csupán apró változtatások a szokásaidban és szemléletmódban. Mindössze ennyi kell az egyszerű élethez.
A világot nem könnyű megváltoztatni, és ha nem úgy működik, ahogy szeretnénk, jobb, ha önmagunkon változtatunk – tanítja Shunmyo Masuno. Százféle információ zúdul ránk, felőrli napjainkat a szüntelen sietség és a jövőtől való szorongás. Nem szívesen gondolunk arra, hogy az élet egyszer véget ér, félresöpörjük a múlandóság apró jeleit. Azonban a kis változásoknak is van hatásuk. Ha mindennap szánunk néhány percet arra, hogy ne gondoljunk semmire; ha evés közben nem figyelünk másra, csak az ételre; ha megszabadulunk a felesleges tárgyaktól, de az igazán fontosakat becsben tartjuk; ha elfogadjuk a valóságot olyannak, amilyen – korábban nem tapasztalt nyugalomban és békességben lehet részünk.
Shunmyo Masuno egy zen buddhista templom főpapja, és díjnyertes zen kerttervező. Könyve elméletek helyett praktikus, egyszerű gyakorlatokat ajánl: tanácsaival apró lépésekben, finoman hangolja át a gondolkodásunkat.
Jennifer Chambliss Bertman: Könyvvadászok (Pozsonyi Pagony)
Az élet egy játék, amelyben a könyvek a zsetonok.
Most éppen San Francisco következik, ami legalább jó hír, hiszen itt van a Könyvvadászat központja. Emily lelkes könyvvadász: a játék lényege, hogy bárki bárhol elrejthet egy könyvet, a megtaláló pedig egy online rendszer alapján pontokat kap.
Amikor Emily a városba érkezik, a Könyvvadászat kitalálóját, aki éppen egy új játék bejelentésére készül, megtámadják. Ijedtében elrejti a nála lévő, teljesen egyedi kiadású könyvet. Emily újdonsült barátjával véletlenül bukkan a könyvre, és a csapat a könyvvadászaton keresztül nyomozni kezd. Az értékes könyvre azonban másoknak is fáj a foga, így indul a versenyfutás. Vajon kinek sikerül előbb megfejtenie a rejtvényeket?
D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak (Bookline Könyvek)
Az élet döntések sora, s mindenki maga dönti el, hogy az álmait vagy a kiszámítható biztonságot választja-e. D. Tóth Kriszta regényének főhőse, Bora is meghozza a maga döntéseit, amelyek aztán nem csak az ő sorsát, hanem szeretteinek életét is alapjaiban határozzák meg. De vajon képes-e Bora időben belátni, ha rossz döntést hozott, és jóvá lehet-e tenni a mulasztásokat?
A Jöttem, hadd lássalak lapjain nemcsak egy korszak elevenedik meg a maga teljességében, hanem a kollektív és átélhető emberi érzések is: a szerelem, a fájdalom, a gondoskodás. A kötet egy ember sorsának regénye. Ott kerül bele a csoda, hogy általa mindannyian a saját sorsunkra ismerhetünk rá.
A Jöttem hadd lássalak történetét a szerző édesanyjának élete inspirálta, s ezáltal hihetetlenül személyes vallomás és búcsú is egyben. A kötet azonnal sikerkönyv lett, amikor 2013-ban először került nyomtatásba, most pedig új, átdolgozott kiadásban, a szerző előszavával kiegészítve jelenik meg.
Szobotka Tibor: Bánom is én – Naplók 1953-1961 (Jaffa Kiadó)
Három megsárgult füzet és néhány kitépett lap, a Szobotka Tiborra oly jellemző, jobbra dőlő betűkkel teleírva. Ebben a formában kerültek elő nemrég az író hagyatékából az 1953–1961 közötti évekről tanúskodó naplói, melyeket most első ízben vehetünk kézbe a Bánom is én című kötetben. De vajon kifaggatható a múlt? És mi történik, ha egyszerre többen is szóra akarják bírni?
Szobotka Tibor naplóit forgatva az ember könnyen úgy érezheti, hogy feljegyzéseinek olvasása valójában dialógus. Olyan párbeszéd, melyben az író, az olvasó és az író felesége beszélget egymással. Szobotka is javította utólag saját szövegeit, egyes részeket gondosan kitörölt vagy átsatírozott. Ám a naplókat férje halála után Szabó Magda is ellátta széljegyzetekkel. „Ezt hiába radíroztad ki, erre emlékszem” – írja egy helyen az írónő. Az efféle megjegyzések, illetve az egyes lapok tetejére írt kérdések teszik igazán elevenné a szöveget.Az író kezdetben a napi események tényszerű megörökítésére törekedett, feljegyzései által megismerhetjük mint tanárt, egyetemi oktatót, műfordítót és irodalomtörténészt. Az idő múlásával, a nehéz, zaklatott életkörülmények hatására azonban egyre gyakoribbá válnak a történésekhez fűzött kommentárok, reflexiók, melyekből nyomon követhető az elszenvedett méltánytalanságok nyomán beinduló érzelmi hullámvasút, ami egész életét végigkísérte.
A feljegyzésekben természetesen felesége, Szabó Magda szereplőként is állandóan jelen van. Munkásságának egyik legfontosabb időszaka, prózaíróvá válásának folyamata is elénk tárul, csakúgy, mint a kapcsolati háló, a szellemi-kulturális közeg, amelybe a házaspár tartozott. Feltűnnek a korabeli művészeti élet szereplői, s érzékletes képet kaphatunk arról, hogyan teltek az ötvenes években az író házaspár hétköznapjai és ünnepei.
Szobotka Tibor naplói tehát személyes és kordokumentumok is, melyek visszarepítenek minket az időben. Így lesz ez a kötet meghívó a múltba, melyet Szobotka Tibor küldött nekünk.
Még több könyvújdonságot találtok a Könyvfesztivál honlapján 🙂
Ha szívesen olvasnál a többi könyves élményemről is, kövess INSTAGRAMON és FACEBOOKON! 🙂 🙂
Kis piros könyveskomód 