családregény · dráma · elgondolkodtató · kortárs · szépirodalom · szociológia/antropológia

Ajándékok, melyek megmozgatják a világunkat »Cecilie Enger: Anyám ajándékai«

20190423_103550

Cecilie Enger norvég újságírónő Anyám ajándékai című könyve fájdalmas apropóból született. A szerző édesanyja Alzheimer-kórban szenved, s miután gondozói otthonba kerül, gyermekei eladják a gyerekkori otthont. De előbb fel kell számolniuk egy egész élet díszleteit. A pakolás közben Cecilie megtalálja édesanyja ajándéklistáit, melyeken több évtizedre visszamenőleg feljegyezte, hogy kinek mit adott, és kitől mit kapott ajándékba karácsonykor. Az írónőt valósággal megbabonázzák az ajándéklisták, amelyek alapján feltárul az egész család története – így született meg ez a különleges, elgondolkodtató és megindító regény.

Hát. Nehéz megszólalni egy ilyen könyv után. Legalább egy éve szemezek Cecilie Enger regényével, amit teljesen megérzésre hagyatkozva vettem meg anno valami könyves akció keretében. A borító egészen gyönyörűséges a visszafogott pasztellszíneivel és kedves rajzaival. A csinos külsőhöz pedig különlegesen jól sikerült tartalom tartozik – érdekes, elgondolkodtató és megindító olvasmány. Az elmúlt hónapok abszolút kedvenc olvasmánya lett.

20190423_103810

Az ajándéklisták több nemzedékre visszamenőleg idézik fel a jól és kevésbé ismert családtagok életét, örömét, vágyait és kívánságait. De mindenekelőtt egy gondoskodó édesanya alakja rajzolódik ki, akinek mindannyiukra gondja volt, s aki mindebből már szinte semmire sem emlékszik.

„Valójában nagyon keveset tudok az anya listáján szereplő emberekről. A győzelmeikről, a fájdalmaikról, a mindennapi rutinjaikról, a vágyaikról. Hogy mi nevettette meg őket, mi miatt nem jött álom a szemükre. De tudom, hogy minden év decemberében különféle tárgyakat csomagoltak selyempapírba, amelyeket ők maguk is kaptak, vásároltak vagy örököltek, és nekünk ajándékozták őket. Ahogy mi is megajándékoztuk őket valamivel.”

A könyvet nemcsak ez az egyedi ötlet teszi igazán különlegessé, hanem az is, hogy jóval több egyszerű családregénynél; társadalomtudományos érdeklődéssel, egy antropológus kíváncsiságával nyúl az ajándékozás mibenlétéhez. A könyv egyúttal társadalmi, politikai és kulturális mikrotörténelemként is olvasható, egy átlagos norvég középosztálybeli család mindennapjain keresztül.

Mégis, ez a könyv mindenekelőtt emlékezés – tiszteletadás egy édesanyának, aki ugyan fizikai valójában még jelen van, szelleme, személyisége, intellektusa már eltűnőben van. Az ajándéklisták nyomán azonban kibontakoznak előttünk ennek a gondoskodó, a világot kritikusan szemlélő, ambíciózus és öntudatos nőnek a gondolatai és érzései, aki minden évben sok időt és energiát fordított arra, hogy kitalálja, minek örülnének, mire vágynak a szerettei. Aki nemcsak kigondolta, megvette vagy elkészítette és szépen becsomagolta az ajándékait, hanem valódi ünnepet teremtett velük.

20190423_103348

Szívettépő olvasni, ahogy Cecilie az ajándéklistákat segítségül hívva, az ismerős tárgyakkal próbálja meg emlékezésre bírni édesanyját; igyekszik visszaidézni neki azt a világot, amelyben élt és azt a személyt, aki ő volt egykor. Megindító, ahogyan az édesanyját körülvevő tárgyakba kapaszkodik: ahogyan megpróbálja felgöngyölíteni a történetüket, hogy így tudjon meg még többet az eltűnőfélben lévő asszonyról – hogy megkaphassa azokat a válaszokat, melyeket az édesanyjától már nem remélhet.

 „Az ajándékok és az élet összefonódtak, és a húsz, harminc, ötven évvel ezelőtti karácsonyok feltárultak. És ahogy most anya listáival a kezemben ülök, olyan, mintha megérinthetném a saját vágyakozásom.”

Szóval sok minden fért ebbe az alig több, mint 200 oldalba – mindenből egy kicsi, de pont így jó. Még szívesen olvastam volna tovább a könyvet, ugyanakkor egyáltalán nem maradt bennem hiányérzet, kerek, egész a történet. Nagyon tetszett a könyv stílusa: nehéz témához nyúlt, de kellően szenvtelenül ahhoz, hogy ne zokogjam végig az egész könyvet; mégis érzékenyen és szeretettel mesél a családjáról – nem elfogultan, sokkal inkább finom iróniával, kedves humorral.

„Ott van a listákban az apám életútja, a húgom és a bátyám gyerekkora, és hogy mennyire különböző irányokba fordult testvéreim és gyerekeinek és unokatestvéreim élete.  És ott van a listákban anya, aki egykor olyan elkötelezetten gondoskodott mindenről és másra egy karosszékben ülve üres tekintettel mered maga elé. És az összes ajándék, amely együtt élt – és él – a megajándékozottakkal, és az ajándékozókkal, amelyek körülvettek bennünket, és amelyek megmozgatták a kicsiny, személyes világunkat.”


Értékelés: 5/5*, avagy  abszolút kedvenc

5komod


Ha szívesen olvasnál a többi könyves élményemről is, kövess INSTAGRAMON és FACEBOOKON! 🙂 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s