Naivan azt gondoltam, mindössze ezt a 10 könyvet szeretném beszerezni a könyvfesztiválon frissen megjelenő újdonságok közül… A lista persze folyamatosan bővül, az adrenalinszint pedig fokozódik, hiszen már csak pár nap, és megnyitja kapuit a 26. Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison. Én már nagyon készülök! 😉
Mörk Leonóra: Ködkirálynő (Jaffa Kiadó)
Mihez kezdjen egy nő, ha hamarosan ötvenéves lesz, a házassága tönkrement, a lánya felnőtt és külföldön él, az anyja érzelmi zsarolással tartja őt sakkban, és ráadásul még a munkahelye is megszűnt? Megpróbálja maga mögött hagyni a múltját, és új életet kezdeni. A tolmács és nyelvtanár Kriszta hátat fordít magányos hétköznapjainak, a világtól elvonulva beköltözik a Türingiai-erdő közepén álló kolostorba, és ott fordítani kezd egy jó kétszáz évvel korábban született német mesekönyvet. Ám ahogy halad előre a munkával, egyre erősödik benne a meggyőződés, hogy a történetekben a szerző saját életének fájdalmas eseményeit rejtette el.
Az 1700-as évek végén két fiatal talál egymásra egy kis német hercegségben: a mesemondónak született lelkészlány, Charlotte és a nemesi családból származó orvos, Friedrich. Miközben Európa-szerte dúl a háború, számukra mintha megszűnt volna a világ, úgy érzik, semmi nem fenyegetheti a boldogságukat. Ám a férfit külföldre szólítja a kötelesség, és a lány egyedül kénytelen őrizni a titkot, amelyet nem mer levélben megírni.
Ki lehet a titokzatos Ködkirálynő? Miről mesél a legendás öreg fa, a Zarándoktölgy? A regény utazás egy letűnt korba, ahol a fény vívta a harcát a sötétséggel, és az emberi lélek mélyére, ahol egymás mellett élhet a szeretet és a gyűlölet. Mire Kriszta megfejti a mesék üzenetét, arra a kérdésre is választ kell találnia, van-e bátorsága elfogadni, hogy az életben létezhet második esély.
Zadie Smith: Swing Time (Helikon Kiadó)
Ötödik regényében, a Swing Time-ban Zadie Smith ismét „hazai pályán játszik”, hiszen a könyv két főhőse, a névtelen narrátor és gyermekkori barátnője, Tracey abban a nyugat-londoni városnegyedben, Willesdenben nő fel, ahol az írónő született. Az olvasók már ismerhetik ezt a kevert lakosságú külvárosi vidéket a szerző két másik, részben szintén a származásnak, a fekete rasszhoz való tartozásnak az ember egész életútját meghatározó voltáról szóló regényéből, a Fehér fogakból és az NW-ből.
A narrátor és Tracey egyaránt vegyes házasságból származó gyermek, ám Tracey családjában az anya, míg a narrátoréban az apa fehér. A két lány a helyi tánciskolában ismerkedik össze, s közös szenvedélyük szoros kapcsot teremt közöttük, ám útjaik hamarosan elválnak. A barátnőjénél tehetségesebb Tracey profi táncosként próbál karriert csinálni, míg a narrátor egy New Yorkban élő világsztár énekesnő (és táncos), Aimée személyi asszisztense lesz, és e minőségében – sok más feladata mellett – részt kell vennie az Aimée által egy kis gambiai faluban alapított iskola beindításának munkálataiban. A New York-i luxus után az afrikai szegénységgel és az ottani embereknek a legsötétebb kilátástalánságon is felülkerekedő életerejével szembesülő fiatal lány végül visszatér Londonba, ahol újra találkozik Tracey-vel…
Anne Cathrine Bomann: Agathe (Jelenkor Kiadó)
Franciaország, 1940-es évek. Egy idősödő pszichoterapeuta türelmetlenül számolja a nyugdíjig hátralévő terápiás üléseket, és rezignáltan hallgatja a díványra fekvő unatkozó háziasszonyok apró-cseprő problémáit, miközben madárkarikatúrákat készít róluk. Már abban sem biztos, jó szakember volt-e valaha is, tudott-e segíteni bárkin.
Egy nap megjelenik nála Agathe, egy fiatal német nő, aki nem talál örömöt az életben, nem akar mást, csak eltűnni az emberek szeme elől… A doktor minden tiltakozása ellenére felvéteti magát a páciensek közé, és ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a terapeuta maga is kénytelen szembenézni az intimitástól és a haláltól való félelmével.
Ina Valcsanova: A Krach sziget (Typotex Kiadó)
Aszja, hogy egy kicsit elbújjon a hétköznapok és a családi ügyek megpróbáltatásai elől, hosszú nyaralásra indul, remélve, hogy egy adriai szigeten remetéskedve újra megtalálja önmagát. Ez azonban korántsem megy annyira zökkenőmentesen, mint ahogyan azt hitte, főleg a nyaraló tulajdonosa, a volt férje és annak új felesége társaságában. Mindeközben az egyik kolléganője, különös megszállottságtól hajtva, a csillagok járását figyelve követi Aszja sorsát, és felfedezi, hogy hatalmas katasztrófa közeleg – és mindent megtesz azért, hogy ezt valahogy megakadályozza.
S. A. Chakraborty: Bronzváros (Agave Könyvek)
Nahri sosem hitt a mágiában, de megvan a tehetsége hozzá: a 18. századi Kairó utcáin nem találni nála kiválóbb szélhámosnőt. Ám mindenkinél jobban tudja, hogy amivel a kenyerét keresi – tenyérjóslás, zár-szertartások, gyógyítás –, az egytől egyig szemfényvesztés, bűvészmutatvány, tanulható képesség. Eszköz arra a csodás célra, hogy kizsebelhesse az oszmán nemeseket.
De amikor Nahri véletlenül megidézi maga mellé Dárát, a hozzá hasonlóan dörzsölt és sötéten rejtélyes dzsinn harcost, akkor kénytelen elismerni, hogy a varázsvilág – melyről szentül hitte, hogy csupán a gyerekmesékben létezik – valódi. Mert Dára megoszt vele egy lélegzetelállító történetet: a tűz lényeitől hemzsegő forró, szélfútta sivatagon és a rejtélyes máridok nyughelyének otthont adó folyókon, az egykor szemkápráztató emberi világvárosok romjain és a hegyeken túl – ahol még az égben köröző ragadozó madarak sem azok, aminek látszanak – terül el Dévábád, a legendás bronzváros, melyhez Nahrit eltéphetetlen kötelék fűzi.
Dévábád bűbájokkal átitatott díszes bronzfalai és a hat dzsinntörzs kapui mögött régi ellentétek húzódnak. Amikor Nahri úgy dönt, hogy belép ebbe a világba, az érkezése egy évszázadok óta fortyogó háború kirobbanásával fenyeget. Nahri hamarosan kénytelen megtanulni, hogy az igazi hatalom kegyetlen és könyörtelen. Még a mágia sem védheti meg a nemesi intrikák veszélyes hálójától, és a legagyafúrtabb cselszövések is végzetes következményekkel járhatnak.
Brigitte Kronauer: A nők ruhái (Typotex Kiadó)
Történetek John asszonyról és az elnök takarítónőjéről, a tengerszemű tanárnőről és az akkordmunkásnőkről. Van bennük pöttyös ruha, fekete kosztüm, rejtélyes hálóing, Vasalás 1 meg Vasalás 2, szóval, minden. Képkeret, egy teáskanna tükre, fátyol és igazság, persze.
“A huszonhat történetből álló könyv egy egész életen ível át, a sötét gyermekkori emlékektől kezdődően egészen addig, amikor az elbeszélő már kilencven fölött jár, hogy azután a tárgyak világába lépjen át, például teáskannává vagy párnává változzon. A szövegek olyan mestereket idéző aprólékos kidolgozottsággal és virtuóz iróniával rendelkeznek, amilyennel leginkább a XVII. századi holland festők képein találkozhatunk. Az olvasó – hogy ilyen régimódian fogalmazzunk – elbűvölve rakja le a könyvet, amely elragadóan gonosz és egyben szeretetre méltóan elegáns is.” (Frankfurter Allgemeine Zeitung)
Ha szívesen olvasnál a többi könyves élményemről is, kövess INSTAGRAMON és FACEBOOKON! 🙂 🙂
Kis piros könyveskomód 