újragondolás/ átdolgozás · ismeretterjesztő · képregény · kortárs · mese · novelláskötet

Girlpower a javából – mesehősnők utóélete és képregény a feminizmusról

20191203_103111Szuper girlpower csomagot kaptam nemrég a Cser Kiadó jóvoltából. Egy novelláskötet a  mesehősnők utóéletéről a happiend után, kortárs magyar írónők tollából; és egy képregény a feminizmus történetéről. Kíváncsi vagy, hogy tetszett? Olvass tovább! 😉

Tündérmesék újragondolva, felnőtteknek »Szederkényi Olga (szerk.): És boldogan éltek? Mesehősnők utóélete«

A Cser Kiadónál megjelent kötetben 15 mesehősnő életéről olvashatjuk 15+1 (lásd később) magyar kortárs írő- és költőnő novelláját. Megismerhetjük Csipkerózsika, Hófehérke, Aranyhaj, Alice, Seherezádé, Holle anyó, Dorothy, Mulan, a Hókirálynő, a halász nagyravágyó felesége, a kis hableány és Sárbogárdi Jolán utóéletét.

A kötet koncepciója szerintem hihetetlenül izgalmas: biztosan mindenkit foglalkoztatott gyerekként, hogy miként éldegélnek tovább a hercegek és hercegnők, miután végtelen boldogságban egybekeltek – hogy vajon a herceg segít-e pelenkázni; hogy szoktak-e veszekedni és így tovább. És mindenekelőtt: boldogok? Jól választottak, tényleg egy életre?

 

Akik pedig a történeteket továbbgondolták: Arany Lídia, Szvoren Edina, Szécsi Noémi, Selyem Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa, Sárbogárdi Jolán, Nina Yargekov, Molnár T. Eszter, Kiss Noémi, Kemény Zsófi, Karafiáth Orsolya, Hernyák Zsóka, Halász Rita, Boldizsár Ildikó, Berg Judit, Ugron Zsolna. (Itt azért van egy kis turpisság a dologban: Sárbogárdi Jolán valójában Parti Nagy Lajost rejti.) Az írónők közül volt, aki ismeretlen volt számomra, így erre is remek alkalom volt a kötet, hogy utánanézzek pl. Nina Yargekov vagy Halász Rita munkásságának.

20191203_103005

A mesehősnők válogatása nagyon tetszett: szuper, hogy nem csak a klasszikus, Grimm vagy Disney hercegnők kerültek be a kötetbe. Nagyon megörültem Pöttyös Panninak – ez volt az egyik legnagyobb meglepetés számomra: restellkedve jöttem rá, hogy sose gondoltam Pöttyös Pannira mesehősnőként. Nekem ő az örök ovis kislány; eszembe sem jutott, hogy minden kislány felnő egyszer.

 

A kötet eléggé vegyesre sikeredett, ahogyan az a legtöbb novelláskötettel lenni szokott. Voltak olyan történetek, amik nagyon ütöttek, de voltak olyanok, amiket nem igazán tudtam hova tenni. Sárbogárdi Jolán története nekem eléggé elvont volt – bevallom, nem igazán értettem, mit akar mondani; Arany Lídia Hamupipőke továbbgondolása pedig egészen egyszerűen kiborított. De szerencsére a történetek többsége beszippantott: Rakovszky Zsuzsa Alice sztorija eléggé zavarba hozott a maga szürreális-Tim Burton-ös hangulatával; Berg Judit Hófehérkéje szintúgy – bár kétségkívül zseniális az elgondolás. Boldizsár Ildikó  Csipkerózsika feldolgozása mély nyomott hagyott bennem. (Erre a sztorira különösen kíváncsi voltam, elvégre ki írhatna hitelesebb történetet egy mesehősnőről, mit Boldizsár Ildikó?? Nyilván nem is csalódtam, csodás!)

Pöttyös Panni története volt az egyik kedvencem. Gyerekkoromban imádtam a Pöttyös Panni könyveket – féltve őrzöm a köteteket ma is, és alig várom, hogy a gyerekeimmel olvassuk, ahogyan én olvastam anno anyukámmal és nagymamámmal. Karafiáth Orsolya története fontos üzenetet hordoz az önazonosságról, és arról, hogy sose felejtsük el a gyökereinket. Pici spoiler: Panninak felnőtt nőként elege lett belőle, hogy ezzel a névvel senki sem veszi komolyan, ezért elhatározta, hogy mostantól Annának hívatja magát. A Panni névvel azonban minden gyermeki öröm, szabadság, kacagás is mintha kiveszett volna az életéből – ahogyan a gyerekkori emlékek és barátok is felkerültek a felső polcra, ahonnan már alig-alig vesz elő bármit is az ember. Egészen addig, amíg egy szomorú esemény nem emlékezteti Pannit arra, hogy ki is ő valójában, és mi mindent hagyott maga mögött.

Happiendet azonban ne várjunk. A történetek kisebb-nagyobb mértékben, de összességében eléggé kiábrándító képet rajzolnak. Kiábrándítóan valóságosat, ismerőset. A sztorikban számos mai jelenség visszaköszön: felbukkan a szexuális kizsákmányolás; a torztükör, amit a közösségi média mutat; de a menekültkérdés is terítékre kerül. A társadalmi problémák mellett a párkapcsolati élethelyzetek és problémák is elég széles választékát tárgyalja a könyv: gyerekvállalás, elhidegülés, féltékenység, stb.

Végezetül egy pár szó a kötet megjelenéséről, ami egészen csodaszép: Szabó Imola Julianna gyönyörű és különleges illusztrációi teszik teljessé az olvasás élményét.

Értékelés: 4/5

4komod


És tényleg, milyen nagyszerűen is vagyunk mi, nők! »Marta Breen-Jenny Jordahl: Nagyszerű nők – a feminizmus rövid története«

20191203_103329A könyv izgalmas dologra vállalkozik: röviden, képregényes formában mutatja be az egyenjogúságért folytatott küzdelem 150 éves történetét, a női választójogért vívott harctól egészen a #metoo-mozgalomig.

Sok könyv foglalkozik a nőmozgalmak és a feminizmus történetével, sokféle módon, mégis azt gondolom, hogy ez a képregény  hiánypótló. A képregény műfaja szerintem remek választás a témához: a legfőbb üzeneteket, tényeket, dátumokat, neveket és információkat áttekinthető, könnyen befogadható és emlékezetes módon adja át. A kötet illusztrációi egészen remekbe szabottak, nekem legalábbis nagyon bejönnek Jenny Jordahl norvég illusztrátor intelligens, humoros és iszonyatosan találó képei. Bevallom, nekem jópár oldalnál a szó szoros értelmében borsózott a karom: hogy mindaz, amit ma már természetesnek veszünk (vagy legalábbis elviekben természetes módon adottnak kellene lennie), mennyi küzdelem árán valósulhatott meg – hogy mekkora utat jártak be a nők az elmúlt évszázad folyamán.

Ugyanakkor arra is jól rávilágít a kötet, hogy ez az út korántsem ért véget: sok van még előttünk. Küzdeni és soha fel nem adni – végső soron ez a képregény és egyúttal a feminizmus legfontosabb üzenete. A továbbiakban beszéljenek a képek:

20191203_103303

20191203_103216

Értékelés: 5/5

5komod

A könyveket nagyon köszönöm a Cser Kiadónak!


Ha szívesen olvasnál a többi könyves élményemről is, kövess INSTAGRAMON  is! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s