A könyvekben mindig vigaszra találsz »Cath Crowley: Szavak kékben«

Szívmelengető, értékes történet veszteségről, újrakezdésről, az olvasás és a barátság mindenen átsegítő erejéről.

Rachel és Henry, a regény két főhőse alól kicsúszott a talaj: Rachel mélyen gyászolja elhunyt testvérét, Henry pedig egy súlyos szerelmi bánatot és az életét jelentő családi könyvesbolt elvesztését próbálja átvészelni. Valaha a legjobb barátok voltak, talán kicsit többek is annál, legalábbis ha a lányon múlik. Azonban amikor Rachel családja elköltözött a városból, a két fiatal között megszakadt a kapcsolat. Most újra összesodródnak, mert Rachel visszaköltözik a városba nagynénjéhez, hogy új lapot kezdjen és megpróbáljon talpon maradni, miközben körülötte mindent elnyel a mélykék gyász. Mindketten idősebbek, talán bölcsebbek is, de az biztos, hogy nagyobb csomagot cipelnek, mint korábban.

Rachel életvidám, okos csajszi, aki imádja a természettudományokat és szenvedélyesen rajong az óceánért. Tengerbiológiát szeretne tanulni az egyetemen, hogy majd az egész életét a mélykék vizek élővilágának szentelhesse. Végül éppen az óceán veszi el tőle a legdrágábbat: a bátyja, Cal életét. Az az óceán, amit mindketten rajongásig szerettek, és amiben mindketten bátran megbíztak. Attól a pillanattól kezdve, hogy a sürgősségin közölték vele: nem tudták megmenteni Cal életét, minden színtelenné és üressé vált Rachel körül. Senkinek sem mondta el régi barátai közül, hogy mi történt, senkit sem hívott meg a temetésre – egyedül próbál megbirkózni a hatalmas fájdalommal, a benne tátongó űrrel, és messzire elkerüli az óceánt.

Henry egy hamisítatlan álmodozó könyvmoly: kedves, érzékeny srác, aki imád olvasni, és rendszerint úgy próbálja oldani a furcsa szituációkat, hogy verset szaval. Hatalmas szívfájdalommal küzd: a barátnője, kit élete szerelmének hitt, szakít vele. A fiú szokás szerint a könyvekben próbál vigaszra lelni a családi könyvesboltban.

Különleges, hangulatos, édes-kedves boltocskát képzeljetek el öblös fotelekkel, kopott kanapékkal, a szomszédban egy pékséggel és egy árnyas hátsó kerttel, ahol társasjátékozni lehet. Meg persze egy kissé elvarázsolt tulajdonos-családdal, akik számára a könyvek jelentik az egész világmindenséget. Szívmelengető hely, ahol jólesik egész napokat eltölteni. A könyvesbolt az Üzenetek könyvtárával szerzett magának különös hírnevet: van egy részleg, ahol sorok és a lapok között üzenetek rejlenek – ezeket a könyveket nem lehet megvenni, csak helyben olvasni és üzenetküldésre használni.

Rachel a költözésük előtt itt rejtett el egy szerelmes levelet Henrynek a fiú kedvenc könyvébe – de hiába várt választ. Bár megfogadta, hogy a fiút is és a könyvesboltot is messzire elkerüli, végül mégis az Üzenetek könyvtárában köt ki. Visszaköltözése után a könyvesboltban vállal munkát, vagyis Henryvel és a könyvekkel tölti a napjait. Miközben leltárba szedik a könyvekben hagyott üzeneteket, Rachel megpróbál megküzdeni a hatalmas űrrel, amit a bátyja hagyott maga után; Henry pedig rájön, hogy nem érdemes egy olyan kedves után vágyakozni, aki valójában csak saját magát szereti. Mindeközben pedig szépen lassan egymáshoz is újra visszatalálnak.

Az már önmagában hatalmas piros pont, hogy a történet egy hangulatos könyvesboltban játszódik és a könyvek, az olvasás szeretete központi szerepet kap. De szemben sok más könyvvel, melyek ezt szintén tudják, a Szavak kékben nem elcsépelt: sokkal nagyobb mélységeket találtam, mit elsőre sejtettem. Tényleg szívmelengető, ahogyan minden a könyvekről (és a szerelemről) szól Henry világában. Ahogyan a lapok között megbújó történetek visszavezetik Rachelt az életbe, a fények és a színek közé. A szereplők nagyon emberiek, nagyon szerethetők; a történet hangulatos, értékes, mély mondanivalóval a gyászról, a veszteségek feldolgozásáról; a barátság és az olvasás mindenen átsegítő erejéről. Najó, és nyilván a szerelemről is 😉

Az pedig különösen kedves volt a szívemnek, ahgy Rachel és Henry vitatkoznak arról, hogy fontosak-e a szavak, a könyvek és a történetek – vajon van-e értelmük, gyakorlati hasznuk. Az alábbi párbeszédben azt hiszem minden benne van, amitől nagyon megszerettem ezt a könyvet ♥

– A szavak nem gyógyítanak ki a rákból, nem hoznak vissza embereket a halálból. Ahogy a regények sem. Nincs gyakorlati hasznuk, ezt mondtam. Nagyon jó volt hallgatni, ahogy felolvastad nekem a verset, de a világ attól még ugyanolyan maradt.

– (…) a könyvek különlegesek, Rachel. A könyvek fontosak. A szavak fontosak – mondom. – Igazából a szavak nagyon is számítanak. Nem értelmetlenek, mint ahogy sugalltad. Ha értelmetlenek volnának, akkor nem tudnának forradalmat kirobbantani, és nem változtatnák meg a történelmet. Ha nem lennének többek szavaknál, akkor nem írnánk, és nem hallgatnánk dalokat. Akkor nem könyörögnénk a mesékért gyerekként. Ha csupán szavak volnának, akkor nem lennének történetek az írás feltalálása előtti korokból. Nem is tanultunk volna meg írni nélkülük. Ha pusztán csak szavak volnának, akkor az emberek nem esnének szerelembe miattuk, nem éreznék pocsékul magukat miattuk, nem éreznének fájdalmat miattuk, és nyernének enyhülést belőlük.

Köszönöm szépen a könyvet és az olvasásélményt,  Menő KönyvekMenő Könyvek!

A Menő Könyvek díjnyertes könyvek sorozatában olyan köteteket jelentetnek meg, melyek rangos ifjúsági irodalmi elismerésben részesültek. A Szavak kékben a következő elismeréseket gyűjtötte be:
Indie Book Awards for Young Adult fiction 2017
A Winner of the Prime Minister’ Literary Awards for Young Adult Fiction 2017

Értékelés: 5/5

Ha szívesen olvasnál a többi könyves élményemről is, kövess INSTAGRAMON  és FACEBOOKON is! 🙂