A 21. Század Kiadó KULT-sorozatának egyik legújabb kötete az elmúlt hetekben szinte szó szerint elárasztotta az instagramomat – Fleishman mindenhol ott volt. Bevallom, már több KULT-kötettel is pórul jártam: csalódás volt, és nem igazán értettem, miért a hatalmas szenzáció. Tartottam tőle, hogy ebben az esetben is erről lesz szó, de nem bírtam ellenállni: a sztori tényleg nagyon ígéretes és izgalmas, ráadásul mindig izgatja a fantáziámat, ha egy újságíró evez át prózaibb, irodalmi vizekre. Arról nem is beszélve, hogy ez a könyv – akárcsak a kiadó szinte összes könyve – már megint olyan gyönyörű, hogy csuda. Tehát belevágtam. S milyen jól tettem!
Kategória: kortárs
Tőr a szívbe »Geir Gulliksen: Mielőtt elváltunk«
Kegyetlen. Tűpontos. Zavarbaejtő. Szívkaristolóan őszinte.
Egy történet, ami bárkivel megeshet. Mégis, mindenki azt hiszi, hogy ő lesz a kivétel, hogy vele sosem.
Pont ez benne a kihívás: a regény nem egy nagy, különleges történetet mesél el, hanem egy filmekben, könyvekben, festményeken és a körülöttünk élők életében ezerszer is látott; velünk is megtörtént/bármikor megeshető, valójában végtelenül prózai és mindennapi esetet – egy szerelem végét, egy házasság végét, két ember közös történetének a befejezését. Hiszen amióta világ a világ, így megy ez: az emberek találkoznak, szerelembe esnek, aztán a szerelem elmúlik, a közösen felépített élet darabokra esik, hogy átadja a helyét valami/valaki másnak – egy új fejezetnek.
“Tőr a szívbe »Geir Gulliksen: Mielőtt elváltunk«” olvasásának folytatása
A kutya, a különc apáca és a magányos kamaszszívek találkozása »David Grossmann: Futni valakivel«
Mielőtt tisztességesen elmesélném, miről is szól ez a nagyszerű könyv, le kell szögeznem, hogy kevés szívmelengetőbb dolgot tudok elképzelni, mint hogy egy édes-kedves labrador vezetett el egymáshoz két magányos kamaszt, akik keresik a helyüket a világban, és próbálnak megbirkózni az élet kisebb, vagy éppen nagyobb megpróbáltatásaival. Különösen azt szeretem ebben a motívumban – a nyilvánvaló tényen túl, hogy minden kedves a szívemnek, ami kutyás –, hogy végtelenül közhelyes, filmvászonra kívánkozó jelenet. Mégis, David Grossmann könyvében egyáltalán nem éreztem sem elcsépeltnek, sem nyálasnak – egyszerűen helye van, működik, és kész.
A könyvekben mindig vigaszra találsz »Cath Crowley: Szavak kékben«
Szívmelengető, értékes történet veszteségről, újrakezdésről, az olvasás és a barátság mindenen átsegítő erejéről.
“A könyvekben mindig vigaszra találsz »Cath Crowley: Szavak kékben«” olvasásának folytatása
Impozáns romantikus regény történelmi fantasyba csomagolva »Deborah Harkness: Mindenszentek trilógia«
Diana Bishop az alkímia történetével foglalkozó történész. Matthew Clairmont a fajok eredetét kutató genetikus professzor. A nő boszorkány, a férfi vámpír. Deborah Harkness impozáns, mondhatni monumentális trilógiája gazdag, történelmi pontossággal megrajzolt tabló kettejük szerelméről és egy titokzatos kéziratról, ami a természetfeletti fajok fennmaradásának kulcsát rejtheti.
Nárciszok közt a Tűzvirág »Finy Petra: Marlenka«
Nagy kíváncsisággal vágtam bele ebbe a könyvbe, de be kell vallanom, nem vagyok maradéktalanul elégedett: a történet megbicsaklott a mondanivaló súlya alatt.
“Nárciszok közt a Tűzvirág »Finy Petra: Marlenka«” olvasásának folytatása
Füveskönyv tele női bölcsességgel»Kiss Judit Ágnes: Bűbájoskönyv«
Kamaszkorom óta odavagyok a boszorkányokért. Azt hiszem, a Bűbájos boszorkák tévésorozattal kezdődött – kerestem a helyemet az iskolában, az életben és jó volt hinni ezekben a különleges nőkben, akik bátran élik az életüket (és nap mint nap megküzdenek a gonosszal, de ez csak mellékes). Azóta persze sok év eltelt, és a boszorkányos rajongás is megszelídült, de azért megmaradt. Éppen ezért Kiss Judit Ágnes könyve nagyon meg tudott szólítani, szuper élmény volt olvasni.
“Füveskönyv tele női bölcsességgel»Kiss Judit Ágnes: Bűbájoskönyv«” olvasásának folytatása
Elpazarolt évek és féktelen természet »Jami Attenberg: A felnőttkor küszöbén«
Ha kezedbe veszed Jami Attenberg könyvét, a fülszöveg és a borító egyaránt azzal kecsegtet, hogy egy kellemes útkeresős történetet kapsz, melyben a fiatal főhősnő eljut A-ból B-be – az élete egy katyvaszból rendezett egésszé válik. Mindezt amolyan „kacagtató” és „magával ragadó” módon. Na, ezt nagyon gyorsan felejtsd el. Itt nem lesz se megvilágosodás, se rendeződés. Viszont lesz kőkemény őszinteség, húsbavágó mondatok és helyzetek, amiben tetszik vagy sem, magadra ismerhetsz. Amolyan fekete tükör – kíméletlenül szembesít a gyengeségeiddel, és mindazzal, amit inkább a szőnyeg alá söpörnél. Engem alaposan fejbe vágott; azt hiszem az idei év egyik kedvence lett, de kétségkívül a legnagyobb meglepetése.
Újrateremteni önmagadat »Tara Westover: A tanult lány«
Nehezen találok szavakat, egészen elképesztő ez a könyv. Nagy kíváncsisággal vágtam bele, mert meglehetősen ellentmondásos véleményeket olvastam róla. Az biztos, hogy én a pro oldal mellett teszem le a voksomat: mélyen megérintett, elgondolkodtatott Tara Westover története. Elgondolkodtató, szemléletformáló, nagyon erőteljes könyv!
“Újrateremteni önmagadat »Tara Westover: A tanult lány«” olvasásának folytatása
A múlt újramesélése »Alice Munro: Kilátás a Várszikláról«
Alice Munro nem tesz mást ebben a könyvében sem, mint amit a legjobban tud: mesél. Mesél azon a csodálatos, lágy, finoman szőtt hangján, ami számomra olyan kedvessé teszi a történeteit. A Kilátás a Várszikláról lényegében családregény – a szerzőt ezúttal tulajdon felmenőinek története ihlette meg. Alapos családfa- és családtörténeti kutatásba fogott, és utánajárt minden fellelhető adatnak az őseiről. Ebből született meg ez a nagyszerű regény – tények és fikció ötvözete, vagy ahogyan a könyvborítón olvashatjuk: „a múlt pompásan megírt újrteremtése”.
“A múlt újramesélése »Alice Munro: Kilátás a Várszikláról«” olvasásának folytatása