ifjúsági irodalom · kalandregény · kortárs · társadalomkritika

A tökéletlenség sokkal szórakoztatóbb »Helena Duggan: A tökéletes város«

20190613_073431Ha izgalmas, ötletes és kissé bizarr ifjúsági regényre vágytok, mindenképpen ajánlom A tökéletes várost! Felnőttfejjel is szuper kikapcsolódás, eredeti ötletekkel, talpraesett szereplőkkel és fontos mondanivalóval.

A tökéletes város legnagyobb erénye szerintem az eredetisége. Fantáziadús a történet, mégha úgy a regény közepénél el is kezdtem sejteni a végkifejletet. Viszont nehéz úgy írni a regény ötletességéről, hogy ne lőjem le a poént. Annyit mindenképpen el lehet árulni, hogy a főszereplő Violet családjával érkezik Hibátlan városába, ahol – nevéhez hűen – ijesztően jól működik minden: sehol egy graffiti, az anyukák isteni sütiket sütnek, a gyerekek engedelmesek, mindenki boldog és elégedett. A kislány mégsem találja a helyét és ámulva nézi, ahogyan szülei egyre furcsábban viselkednek. A család azért kötözött a városba, mert Violet édesapja, az elismert szemspecialista felkérést kapott a város vezetőitől, hogy oldja meg Hibátlan lakóinak egyetlen problémáját (ami nem is olyan apróság): az állandóan viselt szemüveg nélkül megvakulnának.

Aztán egy nap Violet édesapja rejtélyes módon eltűnik, majd mindenféle bonyodalmak követik egymást, és a lány gyanúja végül bebizonyosodik: a városban semmi sem az, aminek látszik. A kislány kap maga mellé egy nyomozó-társat, így ketten próbálják felgöngyölíteni a titkokat, amelyek messzebbre vezetnek, mint azt bármelyikük is gondolta volna. A megoldás pedig még sokkal bizarrabb, mint ami valaha is eszembe jutott volna. (Utólag az alcím is értelmet nyer: „Rajtad tartják a szemüket” – nagyon ötletes ;))

Ami picit zavart, hogy térben és időben sehogy sem tudtam elhelyezni a történetet, de ez az időn és téren kívüli lebegés nem von le se a regény értékéből, se az olvasásélményből. Hangulatában sokszor Christelle Dabos Tükörjárók sorozatát juttatta eszembe.

Helena Duggan könyvét szívesen adnám kiskamaszok kezébe, mert bőven van tanulsága, amiről lehet egy jót beszélgetni: egy könyv, ami azt üzeni, hogy a tökéletesség hajszolásának nagy ára van, de értelme annál kevesebb, sose volt még aktuálisabb, mint manapság. (És még egy sor fontos tanulságot fel lehetne sorolni, melyek viszont spoiler-veszélyt jelentenének…) Ugyanakkor a történet kellően borzongató és bizarr ahhoz, hogy felkeltse és lekösse a fiatalok figyelmét, emellett a szereplők talpraesettek, jófejek, tényleg gyerekekként viselkednek, ezért szerintem könnyű velük kiskamaszként azonosulni. De még felnőtt-fejjel sem ment túl nehezen 😉

“Sokkal kényelmesebb az olyan embereket hatalmadban tartani, akiknek nincs képzelőerejük. Nem tesznek fel kérdéseket, mindent elhisznek, amit mondanak nekik. Valójában úgy áll a helyzet, hogy az ember képzelőerő nélkül bizony nem sokat ér.”

A könyvet nagyon köszönöm a Holnap Kiadónak!


Értékelés: 4,5/5

4komod


Ha szívesen olvasnál a többi könyves élményemről is, kövess INSTAGRAMON és FACEBOOKON! 🙂 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s